Adventi gondolatok 7.

Advent második vasárnapján a remény gyertyája gyullad fel. 

Az örökzöldből font kör alak már a pogány kultúrákban is a fény iránti vágyat és az isteni jelenlét keresését jelképezte. A keresztény hagyomány az ősi szimbolikát úgy őrizte meg, hogy a koszorú körformája Isten végtelen szeretetére utal, az örökzöld ágak pedig az ember reményét fejezik ki. A koszorún elhelyezett gyertyák a növekvő fényt szimbolizálják – ahogy hétről hétre egyre világosabb lesz, úgy közeledik Krisztus születésének ünnepe.

A keresztény világban Ézsaiás próféta üzenete: “Legyetek erősek, ne féljetek: íme jön istenetek” a Megváltó érkezését jövendölte, a Messiás várás szimbólumaként . 

A második lila gyertya a katolikus liturgiában arra hiv bennünket, hogy erősítsük meg magunkban a bizalmat, hogy a sötét napokon is a fény felé tartunk. Advent második vasárnapja a bennünk élő fény szimbóluma. Aranyosi Ervin versével köszöntjük a második gyertya fényét.

“A második is fényre lobban,
jelzi, angyal szállt a földre:
– Éljetek méltóbban, jobban,
s várjatok az újszülöttre!

Lelketeket készítsétek, 
– a világ újjá születhet!
Szóljon szívből belső ének,
– nyissátok meg szeretetnek!

Legyen bennünk könyörület,
új megváltónk mikor várjuk.
A világ is szebbnek tűnhet,
ha utunkat eképp járjuk.

Találd meg a belső békét,
s majd, ha utad tisztán járod,
élvezheted eredményét,
egy csendes, békés világot” 

Hasonló cikkek