„Adni jobb, mint kapni”, „adni öröm” – tartja a mondás.
Piacorientált világunk ennek épp az ellenkezőjére buzdít, és azt mondja, akkor vagy értékes, ha birtokolsz. Érdemes elgondolkodnunk, hogyan váltunk a „vedd és vidd”, a „nekem jár” és a „ha nincs hasznodra dobd el” életfilozófia rabjaivá, hogy távolodtunk el az adni tudás örömének képességétől.
A szeretet valójában többféle készség és képesség egyidejű jelenlétét igényli. Hogy emberi kapcsolataink szeretetteljesebben működhessenek, annak több összetevője van. Lássuk mik is ezek? Mitől működik a szeretet? Mi kell hozzá?
- A sebezhetőség: Ennek az eléréshez fontos megvizsgálni, hogy milyen szintig
vagyunk hajlandóak leengedni a korlátainkat, és hagyni, hogy egy másik
ember is lássa, esetleg befolyásolja az életünket. - Megértés: Értem-e a másik embert? megértem e mi húzódik a kimondott
mondatai, vagy cselekedetei mögött? - Empátia: Képesek vagyunk-e, ha igen, milyen szintig átérezni, amit ő érez?
- Részvét: Törődünk-e őszintén azzal, ami a másik embernek gondot okoz?
- Tisztelet: Úgy bánunk-e minden embertársunkkal, mintha értékes lenne?
- Bizalom: Mennyire engedjük közel az adott embert, mennyire hagyjuk, hogy
hozzáférjen a kisebb nagyobb titkainkhoz? - Elfogadás: Mennyire vagyunk rendben úgy, ahogy vagyunk? És a másik
ember elfogadható-e ezen a szemüvegen keresztül? - Őszinteség: Igazságra épülnek-e a kapcsolataink, vagy vannak benne
„játszmák” is? - Kommunikáció: Képesek vagyunk-e a nyílt kommunikációra a kapcsolat
fenntartásához szükséges fontos dolgokról? Képesek vagyunk-e úgy
megértetni magunkat, hogy az építse a kapcsolatainkat? - Összeegyeztethetőség: Milyen mértékig kedveljük, vagy nem kedveljük
ugyanazokat a dolgokat? Mennyire, milyen mértékben számítanak a
különböző meggyőződéseink? Mennyire összeegyeztethetőek az eltérő
nézeteink? - Személyes sértetlenség: Milyen szintig vagyunk képesek megtartani
önmagunkat úgy, hogy ugyanakkor kaphasson a másik is? - Figyelmesség: Tekintettel vagyunk-e a másik ember igényeire, hogy a
sajátunk se sérüljön?
Janet Woititz , a híres amerikai pszichológus szerint bármelyik alkotórész hiányzik, máris lyuk van a kapcsolatban.
A szeretet ünnepén érdemes ezeket újra gondolnunk az életünkben. Aranyosi Ervin versével kívánok minden kedves olvasónknak lelkiekben derűs, áldott, és boldog ünnepeket!
„Apró darabokból raktad össze lelked,
a sok mozaikban örömödet lelted,
hited kis kockái lassan összeálltak,
felépíthetted hát benne fellegvárad.
Ottbújtál meg aztán a bástyáid mögött,
úgy tűnt hébe-hóba igazán működött.
Ám olykor érkezett egy váratlan vihar,
s megsértett, megbántott bús villámaival.
Így hát kioltotta szép lelked vágyait,
és már nem segített többé az árva, a hit.
S lám csak mozaikod lassanként szétesett,
s hozott álmot búsat, fájót és rémeset.
Próbálj meg most újat álmodni világra,
teremts és támaszkodj lelked adta vágyra!
Vizsgáld csak meg hited! Vajon jól gondolod?
Vagy csak áltat téged, s nem is valós dolog?
Talán újra kéne építened magad,
önmagad ismerni, ez komoly feladat!
De ha szembenézel végre önmagaddal,
akkor szembenézhetsz bármikor a Nappal!
Hiszen fényből jöttél, s holnapot teremthetsz,
és a tudatosság sok mindent elrendez
Mozaikod végre téged fog szolgálni,
mostani világod kerekké fog válni!”
